Már kétszáz millió éve
gyűlik itt egymásra minden,
gyűrődik rétegre réteg,
tengeri lények vázai
néhány százezer év alatt
dolomittá lerakódtak,
majd rájuk kövült a láva,
lett sötétszürke andezit
a szilíciumos magma,
és lett még ráncos mésztufa,
heggyé felgyűrődött pala,
barlang, cseppkő, völgy és lápa,
pattintott kőből kultúra,
őskohó és pisztrángtelep,
tanösvény, forrás, kilátó,
vízesés, vasút, palota,
és jön majd József Attila,
verset ír, a címe Óda,
egymásra gyűlik itt minden
kétszáz millió év alatt,
míg leltároznak ők hárman:
belelát minden atomba
Tompa,
e sziklákban minden benn van,
Herman,
kár is tovább keresnie,
Borosnyay.
